Elkezdem ezt a mai naplót, aztán majd folytatom, amikor tudom. Megjött majdnem mindenki, akit vártunk, vagyis Karcsiék és Stukker, de Molly nem jött, lehet, hogy elírtuk a dátumot, Baltazárt elvitték. Stukker Houdini – csak én nevezem így és csak a naplóban, egyébként Stukit mondunk – szépséges, ruganyos járású kutya, tegnap még a többiektől elkülönülve szomorkodott, de ma reggel már végignyargalta a kertet, majd meglátjuk, mi lesz estig. Egyébként nagyon kedves, szereti a gyerekeket – abból most van itt bőven:) -, meleg, barátságos a tekintete, úgyhogy a nézését meg a járását mindenki megcsodálta. Panka már az egész napot a Mexicoban töltötte a falkával és persze velünk. Egyszer volt egy összemorgás Bajkállal, mert egy darab kolbász a földre esett, és az égből hullott préda feletti tulajdonjog nem volt egyértelmű. Bizony, egy falatka kolbász (áthallás: Egy falatka sajt, Columbo), merthogy végre kinyitott a hentesünk, és Sövi bevásárolt nekünk. Kovbács Zoltán hentesmester híres-hírhedett kolbásza látható majd néhány képen is, amint éhes gyerekszájak majszolják. Milyen érdekes, hogy ma érkezik újra Zsömike – fél nyolcra -, most csak egy napra, de azért mégis, különös dolog ez, az ember az előzmények ismeretében óhatatlanul a kolbászmaffia színfalak mögötti mesterkedéseit sejti. A kolbászokat mindenesetre el kell rejteni, a májas biztonságban van a hűtőszekrényben, de a füstölt szalonna, hát, azt is magasabb polcra kell helyezni. Két perc múlva 7 óra, hozzák Lilit és Lulut, aztán Don Zsömit és Leót, folyt. köv. Itt a folytatás: mindenki megérkezett, Molly is. Lili és Lulu mint két szem selyemcukor: édes kiskutyák. Együtt járnak-kelnek, esznek-isznak, alusznak. A nagykutyák nem zsenírozzák őket, egész délután velünk voltak a Mexicoban. Mostmár ben vannak a házban, megtalálták az alvóhelyüket is. Molly teltkarcsú biegle, rendkívül mozgékony, játékos kutya, emellett engedelmes, ami annyit tesz, hogy odajön, ha hívjukmég kint játszik a kintiekkel, de ő is bent fog aludni, majd kitalálja, hogy hol. Panka helye az ágyam lelletti puha, bolyhos szőnyeg. Zsömi és Leó már régi ismerősök, Zsömike olyanabb, mint volt, túlárad benne az életöröm, mindenkivel játékba „sodródik”. Amikor elment Szilárd, a gazdája, beviharzott a házba, egyenesen az éléskamrába, de ezúttal résen voltunk. Leó olyan, mint volt, nyugodt, nemes jószág, holnap, ha Karcsiék elmennek, átköltözik a Gyopár kertbe, ahol régen is lakott. Panka telejsen fölszabadult, jókedvű, mindig ott van, ahol mi. Rengeteg minden történt ebben a két napban – például írt Zoé a Balatonról – jól van, élvezi a nyaralást- amiket majd apránként megírok a következő blogokban, de most elfáradtam kicsit, úgyhogy fölteszek pár képet a tegnapi meg a mai napról és elpihenek.