2022. szeptember 11. Nem esős vasárnap délután

Ma elvitték Dorkát és Benjit. Reméljük, látjuk még őket és ők is bennünket.Bogyóka tartja a frontot, egyedül korzózik a házban, Anitát mindenhova követi, egy pillanatra sem téveszti szem elől. Breki, Barka, Bajkál és India nekem segített egész nap az Új Mexikó építésében. Barka akkor segített a legjobban, amikor beleállt a gödörbe, amit az oszlopnak ástam. Rengeteg földet kellett megmozgatnom, a hátsó oszlopok betontübingjeit jó 80 cm mélyre kellett leásnom, és hát így is szembesültem az aszály mértékével: a talaj csontszáraz, és ha háromszor ilyen mélyre ásnék, akkor is csontszáraz lenne. Kétségbeejtő, és kilátás sincsen igazi hetes esőkre. A 18. században magyar Szaharának hívták ezt a vidéket, mert Kecskeméttől Szikráig semmi más nem volt, csak futóhomok. Mérhetetlen emberi munka varázsolta gyümölcsös kertté ezt a sivár vidéket, és most ennek a szépséges kertnek a pusztulását látjuk nap mint nap. Holnap el kell kezdenem a fenyők újbóli elárasztását.

Csip-csip csóka (Breki, Bogyó, Benji)

Vélemény, hozzászólás?