A pünkösdi királyság jelentése: rövid ideig tartó hatalom vagy jómód. Jókai Egy magyar nábob című regényében részletesen bemutat egy ilyen királyválasztást: a birtok legényei közül a legvakmerőbbek, legügyesebbek végül botokkal döntik el, ki lesz a király. A pünkösdi királyság egy évig tartott, dicsőséggel és egyéb kiváltságokkal járt. Egyszer, jó 30 éve még csak egy pici faházban laktunk és egy barátunk vagy 3 hétig a kerünkben tárolta a nagy amerikai autóját. Rettentően jól mutatott, dehát minden jónak vége szakad egyszer, és amikor a barátunk elvitte az autót, Anita azt mondta: Na, Zoli, vége a pünkösdi királyságnak. Hát ilyen dolgok ezek. Mintha a kutyák érezték volna ma a pünkösd eljövetelét, egész nap versenyeztek. A fő attrakció a véget a futóverseny volt, ami abból állt, hogy Nara, a kis agártestű kutya szélsebesen cikázott a kertben, a falka pedig utána loholt, de senkinek nem volt esélye Larát beérni, úgyhogy lassan lankadni kezdett az üldözési kedv, végül pedig egészen elapadt. Lara elbizonytalanodott, hogy már nem üldözte senki, és fel is hagyott a futással, de kétségkívül ő lett a pünkösdi király. Lám, a legvékonyabb, a legkisebb, a látszólag leggyengébb volt a legügyesebb. Pünkösd közeledtével legyen ez példa mindőnknek, ide idézem Tarkovszkij csodálatos Sztalkerének monológját: „Mikor a fa nõ, zsenge és rugalmas, mikor száraz és merev, haldoklik. A keménység és az erő a halál kísérői, a rugalmasság és a gyengeség a lét frissességét fejezik ki.”
