2024. március 30. Tavaszi nyár

Ma nyár volt. A szél, a levegő, a Nap, a kutyák mind nyári arcukat mutatták. Láthatóan mindenki nagyon örült ennek a kis ajándéknyárnak, pihenéssel, békés bóklászással telt a nap. Mármint a kutyák napja, a miénk a készülődéssel. Mert holnap itt lesz a család, és délután a barátok is eljönnek. Ma elment Maya, de megjött Mollyka és Rumlika – olyan édesek, hogy képtelenség kicsinyítő képző nélkül írni a nevüket -, és itt volt napköziben Mogyika. Van bennem némi aggodalom az éjszakával kapcsolatban, mert a picik az elképzelhető legvérmesebb módon birtokolják a franciaágyunkat. Tegnap, amikor Zsömi és Nina megpróbáltak behatolni a hálószobába, a picik – Maya és Millike két Zrínyiként rohant ki az ágyból, mire a nagy kutyák fejvesztve menekültek. Maya távoztával Millike most Mollikával barátkozik, aki tüneményes, rendkívül eszes kiskutya, csatlakozott a falkához és szinte mindent azonnal megért. Müzli sokat fejlődött tegnap óta, már játszik is olykor a többiekkel. Szóval: mindenki jól van és holnap húsvét!

Te még bírsz inni? (Millike, Rumlika)
Szervusztok, én vagyok a Mollyka.
Azt mondják, szép a bundám. Hát a nyelvem? (Müzli)
Az én bubdám miért nem olyan? (Mogyoró)
De jószagú ez a kiskutya! (Folti, Rumli, Milli, Mogyoró)
Neki is jó szaga van! (Rumli, Maya)
Uramisten, ez utolér! (Müzli, Zsömi)
Nekem dolgom van, én Zolit őrzöm. (Folti)
Nézd Molly! Itt most az a helyzet, hogy... (Nina, Molly)
Bajkál mosolyog