Mindenki jól van, már szundikál kint vagy bent, ahol a kedve tartja. Volt egy kis ijedelem, mert nem messze innen valami nagy buli folyik és tüzijátékoztak, a kutyák meg megzavarodtak az idétlen durrogástól. Minyon is bent van, Lesszi nem tudja levenni róla a szemét, megbűvölve nézi. Nincs ebben a nézésben semmi rossz szándék, inkább valamiféle borzadállyal vegyes csodálat. Léna és Zoé sokat dolgozott ma, és immár nyugodtan a nevük mellé lehet írni, hogy Macskamentők, mert visszalehetlték az életet a fekete cicába, akinek én az életéért egy lyikas garast sem adtam volna. De ők rendíthetetlen bizalommal töltötték bele a vizet, hűtötték minden módon a lázas kis testet, és lám, a cica ma délelőtt már a lábra állt, mi több, a saját lábán távozott, bár kissé azért még bizonytalanul, az otthonába. Legalább is ezt gyanítjuk, láttuk, amint bemegy a szomszéd köz egyik udvarába. Ma is volt egy kis csetepaté délután, Zoé kegyeiért tört ki a viszály, de nem történt semmilyen sérülés. És akkor következett az este. A kutyák napjai nagyon hasonlóan vannak ritmizálva, mint az emberé. Minden nap mámoros, örömteli játékkal kezdődik, ami valami ilyesmit üzen: Új nap kezdődik, gyönyörű az élet. Aztán napközben nagyon sok minden történik, de ezek a történések nem ismétlődnek, esetlegesek. Este azonban éppúgy, mint velünk volt ez gyerekkorunkban – újra felpörögnek a kutyák és vad, izgatott játékba kezdenek. Ez minden este nagyjából ugyanakkor kezdődik, késő alkonyatkor. Valaki megiramodik, aztán a többi utána, és vagy az egész falka együtt örvénylik, vagy kisebb csoportokban „folyik az örvénylés”. Ilyenkor aztán hamar az ösztönök veszik át az uralmat, és a jelenetek Teresa Orlowsky után kiáltanak. Teresa Orlowsky valamikor a 90-es évek tájékán forgatott szexfilmeket, abban az időben szimbólunként volt használatos a neve. A kerti jelenet szereplői: Lola, a szépséges, vékony kutyalány, Breki, a földkerekség leglazább Don Juanja, aki pecsétes zsakettben, kezében bonbonosdobozzal jár és finom, megejtő humorral kínálgatja a kutyalányokat cseppet sem önzetlenül, és Colli, a 10 hónapos ifjú, akit azzal hagytak itt a gazdái, hogy egész biztosan nem ivarérett. Nos, Lola és Breki között igazi kutyaszerelem szövődött – Ó Breki, a múltkor Szofi, most Lola, és holnap újra jön Szofi, jaj, kutyám, mi lesz így!!! Ennek a szerelemnek pedig kellő nyomatékot is adnak, egész nap együtt lógnak, este pedig a szerelmes futkározás és birkózás szenvedélyének hódolnak. Közben pedig folyton imitálnak. A boldog pár felhőtlen pajaiba azonban beúszott egy fekete felleg: Colli, aki nem ivarérett létére nyomban megpróbálta lecsapni Breki kezéről Lolát. Lola egyébként a Kinks híres-hírhedt daláról, a Loláról kapta a nevét. A dal egy olyan férfiról szól, aki egy szenvedélyes éjszakát tölt Lolával, aki „Why she walked like a woman but talked like a man.”, vagyis „úgy jár, mint egy nő, de úgy beszél, mint egy férfi”. Manapság ezt transzfóbnak titulálják. Namármost ez azért érdekes, mert a nagy örvénylésben olykor Breki és Colli alkottak üzekedni látszó párt, aztán Lola és próbálkozott a férfiszereppel, szóval minden pont úgy történt, mint a dalban: szenvedélyfűtötte együttlét, de eldönthetetlen, hogy ki kivel mihez akar kezdeni. A kerti parti azonban olyannyira elfajult, hogy a névtelen bejelentésre kiérkező erkölcsrendészet vetett véget a hajcihőnek. Ebben a játékban csak ők hárman vettek részet, a legkevésbé Brúnót érdekelte, ő egy bottal a szájában próbált játékra csalogatni valakit, de mindenki a kutyaörvényt nézte, így senki sem dobta el a botot Brúnónak. Brúnó csodálatos kutya és gyönyörű, 15 hónapos most, de még gyerek. Az iskolában az első padban ül, minden nap letörli a táblát, ő jelent a tanítónéninek és segít a gyengébb tanulóknak. De az örvénylést még nem érti:)
