Reggel öt óra, a bentlakók ébredeznek, így én is, mivel egyelőre még bent lakok, de mintha kezdene kifele állni a szekerem rúdja, de legalább az egyik kennelben is lesz majd valaki. Konkrétabban: Fóti fönt aludt az ágyunk mellett, Mignon a földszinti nappaliban, Masni és Málna Zolika szobájában, ami ilyenkor első osztályú kutyahotelként funkcionál. Szóval hajnali öt óra van. Fölkelek és kiengedem a vendégeket. Harapni friss a levegő, pompás júniusi hajnal. Az egész kompánia – velem az élen – Barka karámja felé indul, kiengedjük a bárányt és az éjszakai dajkáját, Indiát. Boldog futkosás, játék, csaholás és éhség. Úgyhogy nekifogok a reggelik kiosztásának. De van egy közös tál is, amit körülállnak és abból is eszegetnek. Hat óra körül Anita is kint van már, Kutyapásztor lány a pusztán címmel lehetne megfesteni klasszicista stílusban, amint zöld köntösében vigyázza a kutyákat. India barátkozni próbál mindenkivel, kevés sikerrel, így marad a fája, amivel járkálni szokott. Bajkál szemmel tart mindenkit, figyel, fegyelmez, óv, csodálatos az intelligenciája, valójában ő a kulcsa a panzió békéjének, rendjének. Fóti reggeli után egy gödröt ásott és belevetette magát, szemtelenül lazán, hányavetin. Aztán fogta magát és odébbállt. Málna rögtön utána belevetette magát a gödörbe, őt Morzsi követte. Nem tudták, hogy mit és miért, de kipróbálták. Békésen telt a délelőtt, délben azonban némileg megváltozott minden: megjött Zsömi! Zsömit már ismerhetik, akik kutyanaplót olvasgatnak, májusban volt nálunk. Nagyot nőtt és kirobbanó jókedvvel vetette bele magát az udvari életbe. Rögtön megismerte a helyet és a háziak is nyomban felismerték őt. Zsömi energiái kiapadhatatlanok, fergeteges játszótárs, kajla, szeleburdi, tüneményes kutya, rengeteg mosolyt csal az ember arcára. Van valami rajzfilmfigura-szerű benne, nagy mókamester. Nála talán csak Fóti nagyobb, dehát Fóti már egy éves, Zsömi meg csak 4 hónapos. Málna teljesen beilleszkedett, akárcsak Morzsika, ők ketten kerti ásógépekként működnek a nap nagy részében. Masni határozott, rendkívül okos kiskutya, remek érdekérvényesítő képességgel. Délután négykor vitték el, boldogan ugrott kis gazdája, Csenge karjaiba.
Kora délután érkezett Lizi. Szegedről jött, csendes, barátságos, kissé individualista Beagle. Egy ideig sóvárgó tekintettel nézte a kaput, ahol utoljára látta a gazdáit, de Anita szép lassan beédesgette a házba. Megérkezett Zoé, itt alszik ma és istápol minden élőlényt, de elsősorban Lizit, mert mindig az újonnan érkezőkkel foglalkozik a legtöbbet, csodálatos, ahogy bánik, beszélget az állatokkal. Nemrég húst sütöttünk parázson és mindenki kapott belőle. Van aki az illendőnél sokkal többet is, mégpedig az, aki kihasználva, hogy az asztal őrizetlenül maradt egy percre, eltüntette a zamatos sülhúsokat, egészen pontosan 3 kb. tenyérnyi szeletet. Nem tudjuk, ki volt az elkövető, de a gyanúnk megalapozattnak tűnik, ám bizonyíték hiányában most nem nevezzük meg a valószínűsíthető tettest. Most fél kilenc van, csinálom a kutyanaplót, azután még hátravan a nagykutyák etetése és Barkáék beterelése. (Vicc a hetvenes évekből: a Hortobágyon pásztoriskola nyílik, három tantárgy van: kiterelés, beterelés és orosz.) Most még kiválogatom a mai képeket, átméretezem majd feltöltöm őket, azután jöhet a pihenés, alvás. Anitával és Fótival. Fótit reggel fél hétkor viszik el. Nagyon rossz ebbe belegondolni, egy kicsit egymásba bolondultunk Fótival.
