Guszti és Lola játéka tölti be tegnap óta a házat kívül, belül. A kertlakók is beszállnak néha a játékokba, főleg Breki és India – ő mindig! -, de a főszerep a két vendég kutyáé. Lolát a kissé szeszélyes, karcsú, törékeny ifjú primadonna szerepében látjuk, Guszti pedig igazi házőrzővé avanzsált, ez az avanzsálás pedig így történt: Amikor ma délelőtt kimentem az állomásra Ági húgom elé, a kutyák szokás szerint kikísértek, és én itt el is vesztettem a fonalat, lévén elmentem itthonról. Anita viszont nagyon is figyelemmel kísérte a dolgokat, és a következőkről számolt be: Guszti, aki minden lépésemet követi és szűkölni szokott, ha eltűnök a szeme elől, most nem szűkölt, hanem szerepet váltott. Valóságos őrjáratba kezdett a kerítés mellett, és láthatóan őrizni kezdte a házat, és vadul megugatta az utca járókelőit.És ez így folyt mindaddig, míg haza nem értem. A kutyák ilyenkor mindig felsorakoznak a belső kerítés kapujánál és hevesen üdvözölnek. Most is így volt, az 5 kutya mint valami gombolyag fonódott körém, a kavarodásban kis híján elestem. Az öröm csillapodtával aztán helyreáll a rend, mindenki visszatér erdeti foglalatosságához: India a szájába veszi a fáját, Bajkál elfoglalja a szemlélődő-felügyelő pozícióját, Breki pedig leheveredik mindig oda, ahová a legjobban süt a nap. Lola és Guszti folytatták a játékot, ám Guszti, minta mulasztásos törvénysértést követne el éppen, visszaviharzott a kerítéshez és folytatta az őrzést. Az utcát vizslatta, ugatott, mindent pont úgy csinált, mintegy sztárházőrző egy hollywoodi családi vígjátékban. Lola egy darabig nézte, aztán csatlakozott hozzá, de Lola nem ugatott, nem vizslatta az utcát, azt hiszem, valójában nem is értette egészen, hogy új barátja mit csinált, de azért nagyon igyekezett, hogy ő is azt csinálja. A heves házőrzés akkor vett némi fordulatot, amikor megérkezett Lili és Maja. Helvéciáról jöttek, egyelőre ismerkedni, majd márciusban jönnének 2 hétre. Nagyon barátságos, kedves kutyák, Lili kicsit talán félénkebb, de egyben cserfesebb is, Maja bátrabban barátkozott a háziakkal.Lola volt egy kicsit hevesebb a megszokottnál, különösen, amikor a marhabőr rágcsája a többiek érdeklődésének a középpontjába került. Lili és Maja gazdáiról el kell mondanom, hogy 5 éve minden szombat délelőttjüket a kutyamenhelyen töltik, önkéntesek, akik a menhelyi kutyák szocializációját segítik. Minden fontos dolgot tudnak a kutyákról, a sajátjaik pedig az autójuk hátsó ülésén utaznak biztonsági övvel bekötve. Egy régi kép villant fel bennem: a Bem utcán sétálok az aluljáró felé, az egyik házat tatarozzák, a járda mellett egy fémteknőben a mester keveri a maltert, és ezt dünnyögi félhangosan maga elé épp, amikor elmegyek mellette: „Hogy mik vannak…!”
