A forróságtól szédelgtünk ma is, de este 9 körül megjött a megváltó zivatar. A nap nagy részében a Mexikóban voltunk, olvastunk, gitároztunk, medencét javítottunk, vendéget fogadtunk, Vacakot, a 6 hónapos pulikölyköt, aki ismerkedni jött. Délelőtt megérkezett Boglárka, a végtelenül szelíd, kedves vizsla, hamar beilleszkedett a falkába, Ginát meg elvitték délben. Ginának is végtelenül szelíd a tekintete és persze a kutyalelke is, kecses, csupa izom szürke ragyogás az a kutya. Bogyóka lassan átveszi az irányítást a ház lakóinak élete felett – így a miénk felett is, és szoros barátságot kötött Boglárkával. Egész délután együtt voltak, egymáshoz símították az arcukat, nyakukat. Karamell ma is a fürdőzés és locsolás örömeinek hódolt, de közben oda-odajött hozzánk és megnyalogatta a kezünket. Morzsika el nem maradna a falkától egy pillanatra sem, olyan meleg tekintettel néz ránk, hogy a szívük hasadozik belé. Ma is áttoklásztuk, szerencsére csak kis bogáncsok voltak a bundájában. A gazdája mesélte, hogy szegénynek már kétszer ment toklász a fülébe, amit altatásban tudott csak kiszedni az állatorvosuk.Kóla ma mindössze egy szelet szezámmagos kenyeret próbált elemelni az asztalról, de pont akkor néztem oda, így hoppon maradt. Egyébként Grétivel kötött örök barátságot, egész délután együtt birkóztak, futkároztak. Gréti különben mindenkivel boldogan játszik, nincs benne, csak jó szándék, kedvesség és ügyesség. A Kis Santininek szoktuk nevezni a Columbo Santinije után – Columbo – V/5. rész: Szemfényvesztő – Jack Cassidy – lévén mindenhonnét kiszabadul és bármit eltüntet, főleg, ha kolbászról vagy egyéb élelmiszerről van szó. Rendszeresen betör a kutyák éléskamrájába – a miénkből talán sikerült kiszorítanunk – és fölfal mindent, amihez hozzáfér. Ez persze nem hibája, és azt hiszem, az emberek a szívük mélyén a kutyáknak drukkolnak, ha ilyesmiről van szó. Bajkál, Breki és India a szokásos formájukat hozták, felügyelték a „kicsiket”.
