Délelőtt megérkezett Ella, a 9 hónapos golden retriever. Cöki már a nyáron beavatott bennünket a kölyök-goldiság rejtelmeibe, Ella talán kicsit kevésbé szertelen, imádni-dögönyözni való kutyakülönlegesség, a bundája ugyanis nem aranyszínű, hanem úgyszólván fehér. A fülén vannak arany színű árnyalatok. A gazdái Olaszországba utaztak, a főgazdái két kislány, akik talán éppen most is Ellára gondolnak, bizonyára nagyon hiányzik nekik. Teljesen megértem őket, de vigasztalásul üzenem, hogy Ella jól van, jókedvű, mindenkivel barátságot kötött, egész délután Brekivel rohangásztak a kertben, vacsorázott és most itt van velünk a felső nappaliban a szájában Anita sárga papucsával. Egész nap cipelte ezt a papucsot, amikor bent volt, és úgy látszik, immár egyáltalán nem tud lemondani róla. Különben élete első tüzelését kezdi éppen, szerencsére nincs a láthatáron veszélyes lovag, de azért jobb, ha bent alszik velünk. Itt fekszik most Minyon mellett, egy cseppet sem érdeklődnek egymás iránt. Szóval minden rendben, a kintiek kint, a bentiek bent, béke van.
