2024. február 5. A tavasz reménye

Igen, itt az ideje a reménynek. A napfény, a kesze-kusza szél már tavaszillatú, a hideg esték még téliek. Mert még tél van. De a kutyák már érzik a tavaszt. Mi pedig érezzük a kutyákat. Mert a kutyák a mi tavaszaink.

Én már kitavaszodtam! (Bobby)
Tudod, Bobby, a tavasz örök, még ha nincs is mindig! Akár az én fám. (India, Bobby)
Halljátok? Igaza lehet Indiának! (Gréta, Louis, Porcukor)
Én ki vagyok képezve mind a 4 évszakra! (Porcukos)
Én Zeusz vagyok, azt hiszem, én csináltam a tavaszt is! (Zeusz)
Én vékony vagyok, de hódítani akarok! A tavasz persze jöhet! (Louis)
Én azt hiszem, én... látok valamit! Lehet, hogy a tavaszt? (Nina)
A boxerek szeretik a tavaszt, mert kicsit vékonyra sikeredett a bundájuk, vagyis bundánk. (Gréta)
Én benti lány vagyok, nekem mindegy. (Rózi)
Nekem mindegy, hogy mi van, én nyolckor alszom! (Sára)
Nekünk meg azért, mert jó barátok vagyunk, és mostmár együtt is alszunk! (Ödönke, Minyon)