Tegnapelőtt elment Zserbó, tegnap Gréta is, ma viszont merjött Rumli! Rumli nem egészen négy hónapos, fekete-bolyhos kiskutya, aki először van nálunk. Az első húsz perc azzal telt, hogy konstatálta, biztonságos helyen van. Csak nézelődött, ki mit csinál, ki hol van. A nagyok, Bajkál és Breki úgymond dolgoztak, és nem volt idejük a picire. Ámde Folti, aki szintén vendég, fel s alá rohangált a két kapu között a fenyvesek alatt, ami rendkívül izgalmasnak tűnt, ám egyszer csak nem bírta tovább a kis szíve Rumlinak, és Folti után iramodott. Ettől persze rögtön az a látszat keletkezett, hogy Folti Rumli mentora és gyámolítója. Rumli felfedezte a kert első részét (a Mexikó még nagyon távolinak tűnt), és folyamatosan figyelte, mit csinálnak a nagyok. Visszaugatott a kutyáknak és ámult a szomszédban reptetett galambokon. A macskát – magát Minyont!!! – is kergetett Foltikával. Az az igazság, hogy egyedül a macskakergetés nem volt túl sikeres. Ha Folti egyedül van, bizony Minyon győzedelmeskedik. Ha Rumli egyedül van, bizony Minyon győzedelmeskedik. Ámde ha Rumli és Folti együtt kezdik el kergetni Minyont, az már igéretes vállalkozás! Ilyenkor Minyon abbahagyja a mosakodást, és délceg ugrásokkal nekiiramodik egy fának vagy egy kerítésnek – nem túl izgatottan. Rumli végül is felfedezte, hogy ahol a többiek vannak, neki is ott kell lennie. Még nem tudja, miért, de muszáj! Rumli, a három hónapos babakutya mindent megpróbál értelmezni maga körül. Nem hebehurgyán, hanem nagyon is komolyan. A pici Rumli:)
