Egyelőre úgy tudjuk, hogy Szent István idején 9 ma is létező kutyafajtánk volt: a komondor, a kuvasz, a puli, a pumi, a mudi, a magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó és magyar agár, ők ősidőktől fogva velünk élnek. A Macskavárban most van két ilyen ősi kutya is: egy puli és egy mudi. Igaz, Vacak, a puli már elment, de Pengő még itt lesz egy darabig. Pengő kissé vadóc, nehezen barátkozik, de folyton a falkával tart. Ő látható a címlapfotón Merlával. Merla a mi újdonatúj workaway-esünk, nagyon kedves, szorgalmas lány, még csak 19 éves, de már másodszor vesz részt ebben a fantasztikus dologban, tavaly Ausztriában dolgozott egy farmon. Mindig jó kedve van, fenyőfákat locsol, ezenkívül készített nekünk egy új cégért és ma újratapasztotta a kemencét. Imádja a kutyákat, akik viszont imádják őt. Elsősorban a kuyták miatt választott bennünket úticélként, de úgy látjuk, hogy megszerette ezt az egész kis világot, amiben létezünk. Először féltünk kicsit, hogy egyedül talán majd unatkozik, de nem: a szabad idejében fest vagy rajzol, néha tévézik, olvas, zoknit köt, laptopja nincsen. Szóval igazán megkedveltük, ő látható a képen Pengővel. Nagyon sok minden történt itt az elmúlt napokban, lehetetlen elmesélni, úgyhogy beszéljenek helyettem a képek. Persze némelyik képhez nem ártana fűzni némi magyarázatot, de ezeket most az Önök fantáziájára bízzuk. Nemsokára kezdődik a tűzijáték, ráadásul száraz zivatar settenkedik a környéken. Nem tudom, itt, Kecskeméten most rendeznek-e ilyet, remélem, nem, különben nagy lesz itt bent a tumultus, mert hát akkor mindenkit beviszünk a házba. Éljenek a kutyák! Augusztus 20-án is:)