Ma elment Manó és megjött Zoé – de ő nem a mi Zoénk, ő egy szépséges berni pásztor -és Lopi, aztán ifj. Chili – ő csak majdnem megjött – majd Chili, a mi Chilink, aki régi ismerősként valósággal berepült a kertbe. Chili staffordshire, barna-fehér rajzolatú, akárcsak ifjabb Chili, aki fél órával Chili előtt érkezett. A két kutya zavarba ejtően hasonlít egymásra, de ifjabb Chili végül nem maradt itt, mert sajnos kissé barátságtalanra sikeredett a fogadtatás. A panzióba eddig úgy érkeztek a kutyák, hogy először bejöttek az előkertbe, a bent lévők egy kupacba gyűlve ugatták a jövevényt, de csak addig, amíg nem léptünk be a belső kertbe, vagyis a kerítés megszűnt, mint motiváció. Ifjabb Chili gyönyörű, ifjú, szelíd tekintetű jámbor staffi, a gazdijával és az ő szüleivel érkezett. Bemutatkoztunk, ifjabb Chili rögtön megnyalta a kezemet, átvettem a pórázt a gazdájától és elindultunk a Gyopár kertjén át befelé. A falka az átjárókapu körül hangoskodott, mint mindig. Amikor kinyitottam a kaput, átözönlöttek és körbeszimatolták-ugatták ifjabb Chilikét. Lurkó azonban meglehetősen utvariatlanul mászott rá, ám egy határozott mozdulatomra abbahagyta az acsargást és elhagyta a helyszínt. Akárcsak a többi kutya, már senkit nem érdekelt a jövevény, de Chili ifjú gazdája kellőképpen megijedt az érkezéssel járó kutyakavalkádtól, és úgy döntött, nem hagyja itt Chilikét. Rosszul esett ez az egész mindnyájunknak, Chiliéknek is és nekünk is, és hát hiába, hogy Luna, Lurkó, Mira, Breki, Bajkál és India jámbor, szelíd lény, nem beszélve Barkáról, a Kert gyapjas biztonsági őréről, ők már biztosan elkönyvelték, hogy ebben a panzióban széttépik az újonnan érkezőket. Most lent vagyunk a Mexikóban, de nem mind, Zoé, a fenséges berni pásztor és Lopi, a puli-spániel keverék – ők együtt érkeztek, szóval régi barátok -, kissé távolabb telepedtek le. Nemrég tartottam egy osztályfőnöki órát a macskavári kertben, az új lakók érkezése volt a téma. Volt egy kis lelki fröccs, Lurkó pedig szóbeli intőt kapott. Breki teljesen egyet értett velem, valóságos elragadtatással helyeselte a mondandómat. Eseménydús nap volt, mostmár mindenki pihen a helyén.