2023. augusztus 8. A Macskák Világnapja

Ma van a Macskák Világnapja. Minyon tegnap este óta nap bent van, mintha csak tudná ezt, és mintha Mangó és Ödön is tudná, mert ma nem ugatták meg Minyont, aki most is itt alszik a kanapén, mellette Mangó, Mangó mellett Anita, Anita mellett Lili és Lulu, előtte pedig Ödön hever egy piros pokrócon. Elfáradtak, egész nap futkároztak, játszottak, Mangó ma gödörásásba kezdett, amihez Ödön és Breki lelkesen csatlakozott, a nagyok persze csak tisztes távolból és némi megvetéssel nézték a kicsik földmunkáit. Gréta mint unokatestvér száguldozik föl-alá, őriz, segít, ugatni viszont alig ugat, aminek mi persze örülünk. Gréti ma különös dolgot művelt, aminek a megértéséhez az előzmények ismerete is szükséges. Íme: Gréta tegnap hagyott egy keveset a vacsorájából, pár falatot mindössze, amit én odaadtam a két legközelebb lévő kutyának, akik éppen Breki és Bajkál voltak. Nos, ma megint nem ette meg a vacsoráját, a húskonzervjének legalább a negyede megmaradt, de gondoskodott róla, hogy ne tudjam odaadni senkinek: telekaparta homokkal a maradékot. Eszünkbe juthat erről egy óvodás mondóka, de ezt most nem idézzük fel, mert Gréta nemes lelkű, jószívű kutya, épp ellentétben a mondóka szövegével. Na jó, esetleg néha…:)
A Macskák Világnapja alkalmából fölteszek egy saját dalt, a Macskaszvinget. Az animációt Kis Olga rajzaival készítettem.
https://www.facebook.com/100046497565458/videos/956356821384294/ 

Igen, ez az én világnapom! (Minyon)
Hú, de kicsi vagyok én! (Mangó, India)
Eldobom az agyam, hogy ez milyen kicsi! (Ödön)
Hát, azért én se vagyok olyan nagy... (Mangó, Ödön)
De jobb is ez így, mert tudunk játszani (Ödön, Mangó)
Így egyedül nagyobbnak tűnök? (Ödön)
Mi változatlanok vagyunk. (Lili, Lulu)
Azt hiszem, én nagy vagyok! (Gréta)