Ahhoz, hogy növény-állat-ember jól érezze magát itt, a Macskavárban, bizony sokat kell dolgozni. Most a fenyők gyógyítása a legefontosabb dolog. Van a kertben vagy 150 fenyő, erdei,luc és selyem, és kb. 50 tuja. Az aszályos évek és a tápanyagiány miatt évről évre gyengülnek, ami azzal jár, hogy nem tudnak védekezni a tűkarc gomba ellen, és lassan elbarnulnak, kiszáradnak. Tavaly már kitányéroztam vagy 100-at, de itt, a Mexikóban, a lejtős részen még maradt 40, ezekkelküzdök mostanság. A tányér azért kell, hogy a fa meg tudja tartani a vizet, de a locsolás magában már kevés. Különös módon kaptam segítséget a fagyógyításhoz, ez is,mint minden más jó dolog itt, a kutyákhoz kapcsolódik. Azaz 1 kutyához, Bogyókához, az oly ifjú és szeszélyes vizslalányhoz. Bogyóka az idén nyáron kétszer is vendégeskedett nálunk. Az első alkalommal E., a gazdája pompás ajándékkosárral érkezett a nyaralás végén – nem kosár volt, hanem egy papirtáska, amin egy Van Gogh nyomat volt -, amiben mindenféle finomságok voltak, többek közt zamatos olasz bor, pálinka. A második nyaralás után E.-t J. hozta el a kutyáért, aki a főnöke is E.-nek és egy gazdaságot irányít. Bogyóka átadásakor behívtam őket, mert J. hallott már E.-től a Macskavárról és kíváncsi volt, miféle világ ez. Bent aztán kiderült, hogy J. nemcsak a gabonákhoz, de a fenyőkhöz is ért, konstatálta a bajt és nyomban előállt a megoldással is. Nem akarom hosszú lére erszeteni ezt a beszámolót, mert végül is ez egy kutyanapló és nem fenyőnapló, a lényeg, hogy J. megajándékozta a panziót egy fenyőpermetezéssel és egy zsák műtrágyával. J. azt mondta, hogy mindezt tekintsük E. ajándékának, E. pedig azt mondta, hogy tekintsük ezt Bogyóka ajándékának. Mármost ebben a dologban eligazodni nem könnyű, én mindannyiuk ajándékának tekintem, de azért megjegyezném, hogy J. ismeretlenül és önzetlenül ajándékozta meg a fenyőfákat. azaz bennünket. Pont úgy csinálom, ahogy mondta: egy-egy tányérba kb. 20-30 liter vizet locsolok, aztán amikor a homok átázott, rászórok egy kanál műtrágyát és rálocsolok újabb 20-30 litert. Ettől majd visszanyerik erejüket a fenyők és újra zölden ragyonak majd és esténként árasztják pompás illataikat. J… – nevezzük most Józsinak a példa kedvéért – ritka ma már, mint a fehér holló. Önzetlen, segít csak úgy, és árad belőle az emberség, szintén csak úgy. Józsi, Józsi hol vagy?
(Kovács Kati)
Persze itt nem hagyom abba, mert ez egy kutyablog, úgyhogy jöjjenek a négylábú, szőrös gyerekek!
Ma megjött Brutus, a csendes, visszahúzódó bison, és Vacak, a se nem csendes, se nem visszahúzódó pulikölyök – úgyhogy Ödönnek végre van játszótársa – és Karamella, szintén másodszor van itt ezen a nyáron, és Zserbó, aki hetente kétszerj jön napközibe, a mai vendégek sorát Rémusz zárta, alias Csermlényi Viktor, az öreg, nőcsábász vizsla. Mindenki jól van, mindenki kedves mindenkivel. Lola velem van a nap 24 órájában, aludni is mellettem alszik. Néha csak úgy ad egy kutyapuszit, akárcsak Zserbó, aki szintén követi minden lépésemet és szintén ad egy-egy kutyapuszit csak úgy. Érdekes játszó-párok alakultak ki ma: Ronald Rémusszal szeretne játszani, de Rémusz Indiát molesztálja – épp most is – kivíva ezzel India megvetését. Szofi ma is ételekről álmodozik, Kyle és River főként a madarakat és a repülőgépeket üldözi, Kyle amúgy Bajkál mellett van a nap nagy részében, mint a főnök helyettese, és ha kell, intézkedik is. Pepin, a Sörgyári capriccio Pepin bácsijával ellentétben nem harsog véget nem érő monológokat – „Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!” -,talán még egyszer sem ugatott. Nagyon kedves mindenkivel, de ő (is) született individualista, szeret magában nézelődni. Gréta mindenütt ott van, legtöbbször játékra hív valakit, de ha kell, intézkedik is. Ha valami súrlódás alakul ki valakik között, azonnal ott terem és a gyengébb védelmére kel. Breki is intézkedős hangulatában van ma, amikor Kyle megbökte Ronaldot, azonnal közéjük állt és nyegle magabiztossággal lökdöste odébb Kyle-t. Kyle körülbelül úgy nézett rá, mint Áts Feri Nemecsekre, amikor a grund egyik farakásán összefutottak. („Nem félsz, Nemecsek?”) Nemecsek félt, persze, hogy félt, és Breki is félt, mert Kyle legalább kétszer akkora, mint ő, de Breki bátor is. Kyle meg bölcs:)