2022. május 16.
Lola ötödik napja van itt. Mostmár olyan, mintha régi barátok lennénk. Végső soron azok is vagyunk, mert mi mindenre is elég az az öt nap! Istennek mindösszesen hat kellett, hogy ezt az egész világot megteremtse, hát mi meg öt nap alatt „régi barátok lettünk”. A mi alatt az itt lakókat és Lolát értem. A két kutya afféle kamaszodó kölyöknek tekinti, nagyon szelídek vele, de amikor Lola játékra „molesztálása” átlépi a kutyatürelem határait, akkor mordulnak egyet, de nem fenyegetően, hanem valahogy úgy, mint amikor az anyák megszidják a gyerekeket. A bárány is jóban van vele, pedig Lola minden nap megkergeti párszor, afféle fogócska ez, aztán meg együtt pihennek. Egyedül Mignon, a macska… hát ő nem barátkozott meg Lolával, de nem barátkozik ő senki ember fiával a legszűkebb családján kívül. Tegnep majdnem összekptak, amikor a konyha folyosóján összetorlódott a „forgalom”. Lola csak akkor eszik jól, ha ott állunk mellette és tartjuk neki a tányért, vagy kézből eszik, Anita így eteti. Ma jól evett, most alszik az ágyunkban Anitával, én kiszorultam a nappaliban. Hajnaltájt átköltözik mellém. Jó éjt mindenkinek, de most legfőképp a Milánói liftből szabadultaknak! Remélem, finom olasz borrál nyugtatják magukat. Jöhet a hatodik nap!
