Blog

Miután Pepin, a kutyám itt nyaralt egy hétig, visszajöttünk, hogy míg én önkénteskedem, addig ő folytatja a játékot a többiekkel. Egész nap ment a fogócskázás, vízzel való játék, majd levezetésként a Mexikóban való pihenés.
Luna az elején visszahúzódó volt, elvonult egyedül, úgy kellett utánamenni és megkeresni. De minél többet mentem oda hozzá és simogattam, egyre jobban feloldódott. Annyira, hogyha nem simogattam, a fejével vagy a mancsával próbált ösztönözni, hogy vakarjam meg a füle tövét.
Lurkó hűséges társam volt a nap folyamán, még akkor is jött velem, mikor saját kutyám, Pepin is otthagyott. Hatalmasat kergetőzött Pepinnel, Manóval és persze Mirával. És amíg én azon voltam, hogy arrébb rakjam a locsolót, ő legalább öt percig annak vizével szórakozott.
Fóti a nap folyamán többször is megszerezte, először magának, majd neki hála a többi kutyának is, a kukorica pufit. Ha pedig nem falatozott, akkor az árnyékban hűsölt.
Manó, amint kiszabadult, ugyanúgy rohangált a többiekkel, mintha mindig is kint lett volna. Pattogott, mint egy bolha és nem zavarta egy kicsit sem, hogy ő a legkisebb a csapatban. Időnként engem kísérve lelocsoltatta magát a locsolóval.
Mira nagyokat fogócskázott és ment mindenfele. Ilyenkor megugatott mindent, persze tisztes távolból, de azért félszemmel felénk sandítva, hogy látjuk-e milyen bátor. Ha csöndben volt, akkor vagy játszott, vagy ő is, mint a többiek a Mexikó környékén feküdt valahol az árnyékban.
Breki mindig jött a simogatás dózisáért, sajnos, amikor megkapta, általában otthagyott engem és ment fogócskázni vagy éppen egy fadarabért küzdeni Lurkóval. Persze a hűsölés sem maradhatott ki.
Bajkál es India, mint a két főnökasszony, egész nap ott voltak, figyeltek és rendet teremtettek, ha kellett. Kivéve azt az egy órát, mikor Bajkál Barka mellett aludt, vagy mikor ők is beszálltak a fogócskázásba.
„Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!” Hangzik el a Sörgyári capriccio-ban, ahonnan Pepin nevét is kölcsönöztük az ugyanolyan lármás és vicces Pepin sógortól. De a mosómedve vásárlás helyett én inkább az önkénteskedést választottam. És milyen jól tettem:)