2024. január 16. Ki ez a hófehér kutyaálom?

Ma megjött Mimike, a hófehér kutyaálom. A társaság négylábú tagjai nem győzték csodálni, amint az a képeken is látszik. Mimike életének központja az étel. Mindegy milyen, csak étel legyen. Mimike falánksága egészen zavarba ejtő, az a benyomása az embernek, hogy addig enne, amíg ki nem durran. Persze a tobbieknek sem kell a szomszédba menni egy kis falánkságért, Zserbó és Döncike is egész nap a tányérok körül sertepertélt, és ettek is nagyokat annak rendje és módja szerint. Döncike megevett egy egész almát is, Zserbó viszont csak fintorog a gyümölcsök láttán. Minyon is csak fintorog mostanság, szeretne valami új ízt, megunta a konzerveket. Persze Minyon azért minden nap kap valami finomságot Anitától, vagy ha nem kap, akkor szerez magának az asztalról. Mert sajnos Minyon minden ellenkezésünk dacára asztali macska. A terülj-terülj asztalkám nálunk azt jelenti, hogy az asztalon kiterülve alszik Minyon. A mi asztalunk a leggazdagabb:)

 

Te Gréti, te tudod, ki ez a fehér kutyaálom? (Mimi, India, Gréta)
Hát, engem inkább a tejszínhabra emlékeztet, akárki is. (Mimi, Gréta)
Nekem is ismerős (Bajkál, Mimi, Gréta)
Hát én vagyok az, Mimike, nem ismertek meg? (Mimi)
Nézd meg jól, Zserbó, ő Mimi! (Bajkál, Mimi, Zserbó)
Figyelj, Ödönke, van itt egy új kutya, úgy hívják, hogy Mimike (Zserbó, Ödön)
Jószagú, remélem, lehet vele játszani (Ödön, Mimi, Zserbó)
Persze, hogy lehet velem játszani, csak kicsit félénk vagyok. (Mimike)