Ez a nap hosszú lesz, úgy látom. Először is történt egy kis csetepaté. Barka feküdt a teraszon és kérődzött. Pepin úgy gondolta, hogy ő most játszani akar a bárányal. Elkeztde bögdösni az orra hegyével, Barkának ez nem tetszett, szóval elkezdett futni hátra. Pepin és Nasi utána eredt. Barka szerencsére pár kis karcolással megúszta. Utána megjöttek Báróék, egy gyögyörű 11 éves labrador. A gazdája két éve fogadta be egy idős beteg nénitől. Báró végtelenül kedves és nyugodt kutyus.Pepin nagyon fura lett, tegnap még ártatlan kutya volt, ma meg mindenkire rámordul egyet. De sebaj. Addig Brekike annyira, de annyira mélyen alszik, hogy úgy néz ki, mint egy eldobott törlőkendő. Breki először rámordult Báróra, a labradorra, de utána nem volt nagyon semmi. Pepin most is nekirontott Brúnóra, de csak egy kis ugatás volt. Amikor már annyira meleg volt, hogy csak na, akkor csináltam egy kutyapancsit. Ma csak egy
nagyon-nagyon hosszú lesz, mert ma este elmegyek, de szerda reggel jövök vissza. A kutyapancsi után mi is megmártóztunk egyet. Most is csak azok vettek részt a kutyapancsiban, akik tegnap. Azután jöttek Nasiért. Nasi gazdái Törökországban voltak. Nem maradtak itt sokáig. Hiányozni fog Nasika.
(Itt átveszem a naplót, mert Attila elvitte Zoét. Tényleg hosszú nap volt, rengeteg tennivalónk volt, elfáradtunk. És egy kicsit szomorűak is vagyunk. Holnap elmegy Panka. Csodálatos, feledhetetlen kutya. Szóval: Ruby tuesday. Ez egy régi Rolling Stones dal címe. Szép, hallgassa meg, akit illet.)
